Bizonyára mindannyiunk elgondolkodott már azon a cseppet sem jelentéktelen kérdésen, hogy egy kellemes sörözés után vajon meddig kell még az elfogyasztott alkohol különféle, –olykor kevésbé előnyös – hatásaival számolni? A sörök kapcsán mindez azért is izgalmas, mert azok alkoholtartalma meglehetősen széles skálán mozog, így ahhoz, hogy megjósolhassuk, várhatóan mikor ürül ki egy pohár sör alkoholtartalma a szervezetből, alaposabban szemügyre kell vennünk, hogy pontosan milyen fajtát, és persze mennyit fogyasztottunk. Cikkünkben szigorú sörszakmai elvek mentén is körbejárjuk ezt a sokakat foglalkoztató témát.

Milyen gyorsan távoznak a különböző sörök a szervezetből?

A “mikor megy ki a sör” kérdés megválaszolásához első körben fontos tudni, hogy egy átlagos emberi szervezet 10 testsúlykilogrammonként, egy óra alatt 1 gramm alkohol lebontására képes. Maga a lebontás speciális enzimek (ADH, ALDH) segítségével megy végbe.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha példaként egy 80 kilogrammos személyt veszünk alapul, akkor az ő szervezete egy óra alatt körülbelül 8 gramm alkoholt bont le.

Habár az alkohol feldolgozása elméletileg ennyi idő alatt ténylegesen lezajlik a szervezetben, ám nem árt tudni, hogy bizony léteznek olyan tesztek, melyekkel az még jóval a fogyasztást követően is kimutatható: vérvizsgálattal 12 óráig, kilégzési teszttel 24 óráig, nyálvizsgálattal 48 óráig, vizeletvizsgálattal pedig 5 napig. A hajszálakból végzett vizsgálat pedig egészen meglepő módon, akár 90 napig képes kimutatni a bevitt alkoholt.  Az mindenesetre biztos, hogy az alkoholfogyasztás napján már semmiképpen nem ajánlott volán mögé ülni, de a vezetést megelőző estén történő alkoholfogyasztásnál is célszerű mértéket tartani.   

Az alábbi táblázat könnyen áttekinthetővé teszi, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban:

Lefordítva: egy korsó (azaz fél liter) 4% körüli alkoholtartalmú sör, –mondjuk egy könnyed lager – körülbelül 16 gramm alkoholbevitelt jelent, melynek lebontása hozzávetőlegesen 2 óra alatt történik meg. A gyümölcsös sörökkel is hasonló a helyzet: általában ezeknek sem túlzottan magas az alkoholtartalma, a radlerek például általában 2-3 % közötti értékkel bírnak.

Ellenben ha valaki egy karakteresebb és erősebb szereplőt választ a palettáról, – mondjuk egy Imperial Stout-ot-, melynek alkoholtartalma akár 10-12 % is lehet, akkor ebben az esetben értelemszerűen hosszabb, akár dupla időigénnyel kell számolni. Szintén nem árt óvatosnak lenni például az IPA-kkal, de a belga sörökkel sem. 

Ahogy arról az alkoholmentes sörökről szóló cikkünkben is írtunk már, nem árt tudni, hogy az alkoholmentes sörök sem teljesen mentesek az alkoholtól: azok az Élelmiszerkönyv előírásai szerint legfeljebb 0,50% térfogatszázalékban tartalmazhatnak alkoholt. 

A söröket egyébként az Élelmiszerkönyv az alkoholtartalmuk szerint is csoportosítja. Ez alapján az alkoholmentes sörök mellett elkülöníthetjük az alkoholszegény söröket (0,51-1,50% (V/V), a kis alkoholtartalmú söröket (1,51-2,80% (V/V), továbbá a 2,81-8,0% közötti alkoholtartalommal bíró söröket. 8,0% (V/V) fölött már nagy alkoholtartalmú sörökről beszélhetünk.

Az alkohol lebontását befolyásoló egyéb körülmények

Annak meghatározásához, hogy pontosan mennyi pihenőidővel kell számolnunk egy korsó sör elfogyasztása után, nem árt számításba venni néhány további, ugyancsak fontos tényezőt. 

A bevitt alkohol mennyiségén túl nem mindegy például az sem, hogy ettünk-e előtte valamit: az alkohol lebomlása és felszívódása lassabb, ha nem üres a gyomrunk, a zsírosabb, nehezebb ételek pedig még hosszabbá teszik a folyamatot. Fontos a megfelelő hidratáltság is: ha az alkohol mellett egyéb folyadékot is iszunk, az szintén segíthet a lebontásban. A nem, valamint az életkor is szerepet játszhat: az évek előrehaladtával általában lassabbak a máj funkciói is, a nők szervezete pedig jellemzően eleve lassabban bontja le az alkoholt. 

Emellett az is jelentős befolyásoló körülmény, hogy milyen gyakran néz valaki a pohár fenekére: a rendszeres fogyasztók ebből a szempontból kevésbé vannak előnyös helyzetben, az ő szervezetükben ugyanis kevesebb az alkohol lebontásáért felelős enzim. A fenti körülmények természetesen egyénenként is nagymértékben eltérhetnek.

Az mindenesetre biztos, hogy a folyamatot gyorsítani nem lehet, tévhit tehát, hogy testmozgással, vagy bármilyen egyéb étel, esetleg ital fogyasztásával hamarabb kiürül a sör a szervezetből. Ugyanígy tévhit az is, hogy az egyszerre bevitt nagyobb mennyiségű alkohol hamarabb lebomlik: mivel a máj egyenletesen dolgozik, így nagyobb mennyiségnél az egyszerűen tovább marad a szervezetben. A kulcsszó tehát sokkal inkább az idő, – na és persze a mértékletesség.  

Egy fontos mutató: a véralkoholszint

Azt, hogy egy liter vérben az adott pillanatban hány ml alkohol található, a véralkoholszint mutatja meg. Értelemszerűen minél magasabb ez az érték, annál erősebb a hatás, melyet az alkohol a szervezetre gyakorol. 

0-0,5 ezrelék közötti véralkoholszint esetén még tiszta tudatállapottól beszélhetünk, 0,3-1,2 ezrelék között már enyhe ittasságról, 0,9 – 2,5 ezrelék között pedig ittasságról. 

1,8-3,0 ezrelék közötti érték esetén már zavart viselkedés, 2,5-4,0 ezrelék között aluszékonyság is felléphet, 3,5-5,0 ezrelék felett pedig akár életveszélyes állapot is kialakulhat.

Szerencsére a sörök szerelmeseinek igazán egyszerű dolga van, ha az alkohol nem kívánt hatásaitól mentesen szeretnék élvezni a kedvenc italaikat: az alkoholmentes sörök kínálata a hazai piacon is zavarba ejtően széles és igencsak minőségi, így még csak jelentős kompromisszumokra sincsen szükség. 

Természetesen az Élesztőház is a kulturált és mértékletes alkoholfogyasztás elkötelezettje, így mi is azt tanácsoljuk, hogy bármilyen ütős remekművel is találd magad szemben, mindig tarts mértéket!