Ahogy arról pálinka kalauzunkban már szót ejtettünk, hazánk talán legikonikusabb szeszes italával kapcsolatban szinte mindannyiunknak van legalább egy személyes története, hiszen azt országszerte, számos alapanyagból készítik és fogyasztják is előszeretettel.

De vajon mennyire ismered jól a pálinkákat és a pálinka fajták titkait? Zavarba hoznak-e az olyan kifejezések, mint például a törköly-, vagy az ópálinka? Nos, ha ez így volna, garantáljuk, hogy cikkünk végére fekete öves pálinkaszakértővé válhatsz.

A pálinka fajták osztályozásának lehetőségei

A népszerű italra nem csupán azért lehetünk büszkék, mert 2013-tól a hungarikumok között szerepel, hanem azért is, mert tengernyi kiváló hazai gyümölcs ízét zárja magába.

Mivel a pálinkáról szóló jogszabályunk szerint az kizárólag Magyarországon termett gyümölcsöt tartalmazhat, így éghajlatunk kétségkívül bizonyos korlátokat is jelent a lehetséges alapanyagokat és fajtákat illetően. Ráadásul, mivel a pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni (még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem), így az osztályozásnál is gyakorlatilag szinte csak a hazai alapanyagokra, valamint az előállítási módszerekre támaszkodhatunk.

A pálinka fajták

A pálinkáról szóló törvény nem csupán nevesíti, hanem emellett definiálja is a pálinka főbb fajtáit, emellett a besorolás alapját az alapanyag, vagy a származási terület is képezheti. A teljesség igénye nélkül lássuk, mit jelent mindez a gyakorlatban.

• Kisüsti: olyan gyümölcs, és törkölypálinka, melyet maximum 1000 literes, rézfelületet is tartalmazó lepárlóban, legalább kétszeri szakaszos lepárlás során állítanak elő. A módszer nyomán karakteres és erőteljes ízű pálinka készíthető.

• Érlelt pálinka: olyan  gyümölcs, és törkölypálinka, melyet legalább 3 hónapig maximum 1000 literes, vagy 6 minimum hónapig 1000 literesnél nagyobb fahordóban érlelnek. A fahordós érlelés során a szín és aromaanyagok kioldódásával kellemes és intenzív ízjegyek bukkannak fel az italban.

• Ópálinka: az a gyümölcs, és törkölypálinka, melyet minimum 1 évig 1000 literesnél kisebb, vagy legalább 2 évig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban érleltek.  A még tovább tartó fahordós érlelésnek köszönhetően az ópálinka jellemzően még erősebb íz,-és illatvilággal rendelkezik, színe pedig rendszerint sötétebb tónusúvá válik.

• Törkölypálinka: Magyarországon termett szőlő törkölyéből lepárolt, hagyományos pálinkafajta. A törköly egyebekben a bor készítése során feldolgozott szőlő mellékterméke. Nem keverendő össze a szőlőpálinkával, ami a szőlőszemek cefréjéből előállított pálinka.

• Gyümölcságyon érlelt pálinka/ ágyas pálinka: olyan pálinka, melyet legalább 3 hónapig, gyümölccsel érlelnek. A gyümölcságy alapanyagának főszabály szerint azonosnak kell lennie a pálinka alapanyagával, de tartalmazhat akár több fajta gyümölcsöt is, ám eben az esetben az ital elnevezése kizárólag vegyes gyümölcs ágyaspálinka lehet. A mennyiségre vonatkozó előírás, miszerint 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához, vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy 5 kg aszalt gyümölcsöt szükséges felhasználni. A gyümölcságyon érlelt vagy ágyaspálinka palackjának címkéjén minden esetben a nettó pálinka mennyisége szerepel.

• Borpárlat: Szőlőmustból erjesztett borból készített ital, melynek során a bort lepárolják, ezáltal annak alkoholtartalma megnő. Brandy néven is ismertek. Egyik leghíresebb változata az eredetvédett, francia Cognac tartományból származó konyak, melyet tölgyfahordóban érlelnek.

• Seprőpálinka: Alapanyaga a (bor)seprő, mely nem más, mint a bor erjedése során keletkező üledék. Ennek erjesztésével – a törkölypálinka készítéséhez hasonló módon – készül a seprőpálinka, ám kisebb mennyiségű pálinka állítható elő belőle. Régebben jellemzően önállóan palackozták, ma inkább egyéb pálinkákhoz keverik.

• Vad gyümölcspálinka: vadon termő gyümölcsökből készített pálinkák. Alapanyagaik egészen különleges aromájú gyümölcsök is lehetnek, mint például a kökény, a som, a vadcseresznye, vagy akár a csipkebogyó.

• Ízesített pálinka: mivel a pálinka a jogszabály alapján nem ízesíthető, így hivatalosan ízesített pálinka nem létezik, ám a hétköznapi nyelvben mégis sokszor alkalmazzák ezt az elnevezést a cukorral, mézzel vagy egyéb fűszerekkel ízesített pálinkákra.

Alapanyagok szerinti csoportosítás

A fenti kategorizálás mellett természetesen a pálinka fajták alapanyagokra vonatkozó csoportosítása a legelterjedtebb melyek elnevezése sok esetben összefonódott azokkal a tájegységekkel, ahol az adott gyümölcs termesztése jellemző.

A szatmári szilvapálinka

A Szatmár-Beregi síkságon termő besztercei és penyigei szilvából készülő pálinka alapanyagának minimum 80%-ban ezt a két, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén termesztett szilvafajtát kell tartalmaznia.

A kecskeméti barackpálinka

Elkészítéséhez csak Magyar kajszi, Gönci magyar kajszi, Pannónia, Ceglédi bíborkajszi, Bergeron, vagy az adott földrajzi területen telepítésre jóváhagyott egyéb barackfajták használhatók.

Békési szilvapálinka

 A Körösök völgyében termő, főként főleg vörös szilvából előállított, rézfelületet is tartalmazó üstben, kisüsti módszerrel lepárolt pálinkafajta minimum 50%-ban vörös szilvát tartalmaz.

Szabolcsi almapálinka

Az ízletes szabolcsi almákból készített pálinka alapanyagát főként olyan nemes almafajták jelentik, mint például a Jonathán, Jonagold, Golden, Red Delicious, vagy az Idared. A szabolcsi almapálinka illatában és ízében is hordozza az alma friss és üde aromáit.

Gönci barackpálinka

A Göncön és annak környékén termett, illatos és zamatos kajszibarackból készített pálinka mézes, citrusos, héjzamatos jegyei teszik igazán különlegessé ezt a fajtát, mely már az illatáról is könnyen felismerhető.

És az egyéb különleges alapanyagok

A lista természetesen nem teljes, ráadásul a palettát olyan különleges gyümölcs alapanyagot tartalmazó tételek is gazdagítják, mint például a birs, a meggy, a szeder, vagy a kökény, a galagonya, illetve a fekete ribizli.

Hazánkban nem csupán a pálinka kultuszának elismerését, hanem annak népszerűsítését is többféle eszközzel segítik. Az Agrárminisztérium által 2014-ben meghirdetett Nemzeti Pálinkakiválóság Program keretében például évről évre díjazzák a legkiválóbb hazai pálinkákat.

Természetesen az Élesztőben is kiemelt figyelmet – és persze helyet- szentelünk a hazai kiválóságoknak, így mi is büszkén vonultatjuk fel a pálinka fajták különlegesebbnél különlegesebb darabjait. Ha nem hiszed, látogass el hozzánk, és kóstolj meg néhány igazán minőségi és ízletes tételt.