Napjainkban a biogazdálkodás egyre népszerűbb és elterjedtebb. Ennek nem csupán az egyre erősödő környezetvédelmi törekvés az oka, hanem az a tisztaság és vegyszermentesség is, melyet a bio, vagy organikus élelmiszerek, illetve termékek ígérnek. De mit jelent mindez a borok világában? És miben térnek el a bio borok a nem ilyen minősítésű, hagyományos társaiktól? Cikkünkben ezúttal a bio borok izgalmas és sokak számára érintetlen világát járjuk körbe.

A bioszőlő-termesztés és annak kezdetei

A klasszikus biogazdálkodás meglepő módon már az 1940-es években megjelent, az ökológiai szőlőtermesztést pedig 1991-től ismerték el hivatalosan Európában.  Ezzel párhuzamosan az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályi háttér is megteremtődött, így az az Európai Unióban 2012 óta egységesen szabályozott. 

Mitől bio egy bor?

A hatályos jogszabályok nem csupán azt határozzák meg, hogy a bio bort (másnéven az ökológiai bort) kizárólag ökológiai alapanyagokból lehet előállítani, hanem azt is, hogy ahhoz csakis meghatározott anyagok adhatók hozzá. Emellett bizonyos borászati gyakorlatok, eljárások és kezelések alkalmazása is tiltott az ilyen borok készítése során (így például a kén-dioxid eltávolítás, a hűtéssel történő részleges sűrítés, a borkő-stabilizáló elektrodialízis, a fizikai módszerekkel történő kéntelenítés, de a borok részleges alkoholmentesítése is).

Ugyanígy a kémiai, illetve egyéb jellemzők tekintetében is eltérő előírások vonatkoznak a bio borokra: a kén-dioxid tartalom vörösborok esetén legfeljebb 100 mg/liter, fehér és rozé borok esetén maximum 150 mg/liter lehet. Ez legalább 30-50 mg/literrel kevesebb, mint a hagyományos borok esetén szokásos érték.  

Hogyan készíthet valaki bio bort?

Ahhoz, hogy egy borászat hivatalosan bio bort készíthessen, minimum négy évnek kell eltelnie, hiszen a termelőnek már az engedélyezést megelőző három éven keresztül szigorúan be kell tartania az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 

Ennek megfelelően a szőlő termesztése során a műtrágyák, peszticidek, felszívódó vegyszerek alkalmazása például tilos, így például a gyomirtás esetén is előtérbe helyezik a kapálást és a fizikai gyomeltávolítást. A permetezéshez is kizárólag olyan anyagokat (az esetek nagy részében növényi kivonatokat) alkalmaznak, melyeket a lombozat nem szív magába és az eső lemossa azt a növényről.  Az előírások betartását emellett évente minimum egy alkalommal ellenőrzi is az erre vonatkozóan hatáskörrel rendelkező, tanúsító szervezet.

Natúr, bio vagy biodinamikus bor? Nem mindegy!

Noha a bio borok szinonimájaként gyakran használják a natúr, vagy éppen a biodinamikus bor kifejezést, ám fontos tudni, hogy ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik.

A natúr bor tulajdonságait (mely lehet natúr bor, gyöngyözőbor, vagy akár pezsgő is) ugyancsak jogszabály definiálja. Az előállításukhoz kizárólag kézi szüretelésű, ökológiai gazdálkodásból származó szőlő használható fel, és elkészítésük során is csak meghatározott borászati eljárásokat lehet alkalmazni. Ahogy arról a natúr borokról szóló cikkünkben is írtunk, ez a kategória is minimális beavatkozással készített, adalékanyagoktól, vagy feldolgozási segédanyagoktól mentes borokat jelent, melyek általában szűretlenek és hozzáadott élesztőt sem tartalmaznak. 

S hogy milyenek a natúr borok amikor megkóstoljuk azokat? Izgalmasak, ám olykor kiszámíthatatlanok, hiszen például az erjedési folyamatok se a hagyományos borkészítés szabályai és eljárásrendje szerint zajlanak le.

A biodinamikus borokat, illetve borkészítést is az ökológiai termelés alapelvei jellemzik, melynek keretében a talaj egészsége és a természet ökoszisztémája is fontos szerepet játszik, de az asztrológia és a holdnaptár eseményei is lényeges sarokköveket képeznek a termelés és az előállítás során. A biodinamikus gazdálkodás alapjai egyébként Rudolf Steiner nevéhez köthetőek. 

Akár bio, azaz organikus, akár natúr, akár biodinamikus bort választunk, biztosak lehetünk benne, hogy az annak alapjául szolgáló szőlő mentes a különféle vegyszerektől.  

Bio borkészítés a nagyvilágban és hazánkban 

A bio borok világszerte egyre népszerűbbek, s ez a bio bortermelési ágazat folyamatos növekedésével is együtt jár. Európa már 2019-ben is élen állt a világ bioszőlő-termesztésében, bioszőlő-területeinek 90%-át pedig három ország ültetvényei alkották, méghozzá Olasz-, Spanyol,- és Franciaország szőlődűlői. 

Magyarországon is egyre több bio bort készítenek; az elmúlt bő tíz évben a hazai bioszőlő-területek nagysága a négyszeresére növekedett, a bioborok piacán pedig ez a szám 2022-ig 12-15 %-os emelkedést jelentett. Jelenleg a piacon fellelhető borok mintegy húsz százaléka ökológiai gazdaságból származik. A bio borok iránti kereslet tehát hazánkban is nő, a mozgalom nyomán pedig ma már a bio borok kategóriájában is gyakran és előszeretettel rendeznek itthon borversenyeket. Örömteli, hogy az ezen versenyeken befutó tételek igencsak sikeresen szerepelnek a különféle nemzetközi megmérettetéseken is.

Miért érdemes bio borokat fogyasztani?

Elsősorban azért, mert a kevesebb vegyszer, de főként a vegyszermentesség egyértelműen jobb az emberi szervezet és a környezet számára is. Emellett sokkal több, úgynevezett másodlagos növényi hatóanyagot is tartalmaznak, mint amilyen például a rezveratrol, vagy éppen a polifenolok. Ezek az anyagok többféle betegség megelőzésében is szerepet játszhatnak.

Másodsorban azért, mert a talaj és a vizeink megóvásához jelentősen hozzájárul, ha nem szennyezik azokat a szőlő művelése során káros, és nehezen lebomló vegyi anyagokkal. Ha bio borokat választunk, ezt a környezetbarát termelési módszert támogatjuk, mely segíti a környezetünk megóvását is. 

Nem utolsó sorban pedig azért, mert a bio borokban még intenzívebben érvényesülnek a természet érintetlen aromái, és mivel a kén-dioxid tartalmuk is kevesebb, így kisebb az esélye a másnaposságnak, vagy éppen a fejfájásnak.