Budapest minden évszakban izgalmas, és számtalan kalandot kínál a helyieknek valamint a turistáknak is. De vajon mennyi felfedeznivalót rejteget a múlt, és milyen különleges, vagy éppen meghökkentő legendákat őriz ez a mesés város?

Cikkünkben ismert és kevésbé ismert budapesti városi legendák nyomába eredtünk, melyeket akár egy kitűnő sörözés közben is megvitathattok.

Buda utolsó, titkos szőlőskertje 

Valószínűleg nem is sejtenéd, de Budapesten rejtőzik egy titkos szőlőkert, mely nem csak szabadon látogatható, hanem annak tőkéin bizony mennyei szőlő is terem, és az ebből készített Anno Istenhegyi Cuvée-t Budapest Boraként is aposztrofálták. A mesés hely az ikonikus Jókai kertben található, melyet nem más, mint maga Jókai Mór, a legendás írófejedelem alkotott meg a Svábhegyen.

A Költő utcai területet az Egy magyar nábob című regényének honoráriumából vásárolta meg, és saját maga telepítette be szőlőtőkékkel. Kísérletezéseinek eredményeként számtalan csodás szőlőfajtát telepített, és különleges borokat is készített belőlük. Jókai egykori birtokának emléke ma is aktívan él, méghozzá egy különleges misszió keretein belül született újjá: a Buza Péter nevével fémjelzett Kadarka kör nem csak azt tűzte a zászlajára, hogy feltámassza a budai vörösbor kultuszát, hanem emellett az is fontos küldetésük, hogy a bor alapjául szolgáló kadarkát ezen a csodaszép helyen termesszék.

Az élet vizének nyomában – a Gschwindt-dinasztia sötét titka

A Puskin utcában található, védett műemlékké nyilvánított Gschwindt-ház különleges hangulatot áraszt, melynek falai között szinte megelevenedik a történelem. Kevesen tudják azonban, hogy a ház emléke egy furcsa, és nem éppen vidám történetet is őriz. Annak egykori építtetője, Gschwindt György likőrgyáros az okkult tudományokért és a gyógynövényes italok receptjeiért is rajongott.

A ház legkísértetiesebb pontja minden bizonnyal az a titkos laboratórium volt, ahol folyamatos kísérleteivel az örök élet vizét próbálta megalkotni. Egy nap levélben adta hírül a közeli hozzátartozóinak, hogy sikerrel zárult a kutatás, ám sajnos az eredményekről már nem számolhatott be részletesen, ugyanis holtan találtak rá a kísérteties laboratóriumban.

A halál pontos oka ismeretlen maradt, a családtagok pedig megsemmisítettek minden írásos dokumentumot, sőt, még a laboratórium bejárítát is befalazták.

Szellemek a lakótelepen- furcsa paranormális jelenségek rejtélye

Ugyancsak már-már hátborzongató rejtély övezi a Pozsonyi utcai lakótelepet, ugyanis állítólag évtizedek óta különös jelenségek és megmagyarázhatatlan dolgok történnek ott.

Sokan számolnak be ijesztő zajokról, érthetetlen és nem műszaki hibák által előidézett áramkimaradásokról, valamint egyéb paranormális jelenségekről. Érdekesség, hogy a lakótelep helyén egykor temető terült el, és sokan hisznek benne, hogy a hely azóta is valamiféle kapcsolatban áll túlvilággal, vagy éppen annak szereplőivel.

A már-már hihetetlennek tűnő beszámolókat sokan kétkedve fogadják, ám a mai napig vannak, akik ennek éppen az ellenkezőjét állítják, és azt vallják, hogy ezek a jelenségek bizony nem csupán a képzelet szüleményei…

A befalazott mátka mítosza

A Thököly út egyik háza alatt különleges látvány fogadja az arra sétálókat. Az egyik ház erkélyén ugyanis egy női szoboralak ül, és úgy tűnik, mintha várakozva kémlelné az arra járókat.

A városi legendák szerint a szobor egy nőnek állít emléket, aki a háborúban harcoló férjét várta haza, ám sajnos azt a hírt kapta, hogy a párja életét vesztette. A feleség ennek ellenére rendületlenül hitt benne, hogy a férfi egyszer hazatér, és igaza is lett. Ebben a pillanatban azonban a nő szíve megállt, és hirtelen sokkot kapott.

Bár a történet eredetét állítólag már többször megcáfolták, a rejtélyes szobor kapcsán mégis sokakban megfogalmazódnak a különleges eredet kérdései…

A földalatti bunkerek rejtélyei

Budapest utcáin sétálgatva valószínűleg eszünkbe se jutna, hogy sok helyen bizony a föld alatt is számtalan út található, ráadásul ezek sok esetben össze is vannak kötve egymással.

Pedig tény, hogy a főváros bizony telis-teli van izgalmasabbnál izgalmasabb bunkerekkel és barlangokkal, melyeket akár ma is használhatnánk esetleges óvóhelyekként, ha arra volna szükség.  A kőbányai pincerendszer egyes részeiben például laktak is egykor, de azt borospinceként is használták, sőt a városi legenda szerint még a bűnözők is előszeretettel rejtőztek el ott. 

A kőbányai pincerendszer legalább annyi titkot és izgalmat rejt, mint a 39 méter mélységben elhelyezkedő Rákosi-bunker, más néven az F4 objektum, mely a belváros alatt húzódik, és amely a létesítésének idején elképesztő műszaki, valamint funkcionális tulajdonságokkal rendelkezett.

A bunkert 1973-ban még a 2-es metró alagútjával is összekapcsolták, melynek bejárata a Deák Ferenc tér és Kossuth Lajos tér megállók közötti szakaszból nyílik, ezt a bejáratot azonban kizárólag a pályaszakasz áramtalanítását követően lehet megközelíteni. 

A Lánchíd első hídmesterének különös életmódja –és kedvenc itala

Úgy fest, a hidakkal kapcsolatos legendákban bővelkedik a főváros, ugyanis a Lánchíd sokak által ismert, ,,nyelv nélküli” kőoroszlánjainak mítosza mellett különös történet övezi a Lánchíd első hídmesterét is, aki a hídban kialakított lakásában élt.

Bár egy átlagember számára már önmagában ez is meglehetősen furcsa lehet, ám a mester fanatizmusa még ennél is meghökkentőbb volt: állítólag még a legnagyobb ítéletidőben, vagy akár fagyban is képes volt azonnal megjavítani a hídon felbukkanó, legapróbb hibákat. A zord időjárást a szóbeszéd szerint a kedvenc italával, egy általa készített gin-nel vészelte át, és ez kortyolgatva gyönyörködött a mesés dunai panorámában.

Ezeket a pillanatokat valószínűleg még mi is megirigyelnénk. 

Az össze nem érő hídelemek legendája

És még mindig akad még néhány érdekesség, ami a hidakat illeti. A Nyugati téri felüljáró például ugyancsak egy meghökkentő történet nyomán született, azt ugyanis két ágból építették fel, s amikor elkészült, megdöbbenve látták, hogy a két elem nem illeszkedik össze, ráadásul sajnos nem csupán néhány centiről volt szó…

A hibából bírósági per és nagy visszhangot kiváltó médiaesemény lett, és szóbeszéd tárgya lett az is, hogy a tervező öngyilkos lett. Ez utóbbit később megcáfolták, s mint kiderült, a hiba elsődleges oka a munka siettetése volt, mely a szakmai alaposság és a minőség rovására ment.

Szerencsére a problémát hamarosan kiküszöbölték, a ma már inkább viccesnek tűnő baki pedig jótékony feledésbe merült. 

Vigalmi negyed a Városligetben 

Ha ma valaki a budapesti bulinegyedet említi, akkor valószínűleg a nyüzsgő belváros jut elsőre az eszünkbe, ahol egymást érik a romkocsmák és a jobbnál jobb beülős helyek. Ezzel szemben meglepőnek tűnhet, hogy a 19. század végén a budapesti mulatókomplexum egészen mást jelentett, hiszen az első ilyen létesítmény a Városliget területén elhelyezkedő, részvénytársasági formában működő Ős-Budavára nevű hely volt. 

A maga nemében formabontónak számító szórakoztató fellegvár izgalmas oázis volt, hiszen annak utcáin és terein lévő épületekben nem csak sörözők, borozók és kávéházak kaptak helyet, hanem varietészínház és tánclokál is. Az itt lévő vendéglátóegységek az ekkor szokásostól eltérően hajnalig nyitva tarthattak, ami nem csak rendkívüli vonzerőt nyújtott a vendégek számára, hanem komoly kihívást jelentett a konkurenciának is. Ennek eredményeként lépten nyomon megjelentek az ellenlábasok is, akik különböző ürügyekre hivatkozva próbálták bezáratni a helyet. A 25 000 fő befogadására képes komplexumot a különféle botrányok sem kerülték el, de 10 éves működése alatt a budapesti szórakozás fontos szimbóluma volt.

És bár az Élesztőben egyelőre varietészínházzal nem szolgálhatunk, cserébe viszont a legütősebb sörökkel, fergeteges hangulattal és a hamisíthatatlan élményekkel várunk minden nap, így garantáltan megéri hozzánk betérni.