Szerencsére ma már a sör rajongóinak sem kell hosszasan keresgélniük, ha valami igazán izgalmas és különleges tételre vágynak. A sör hosszú évszázadokon és nemzeteken átnyúló fejlődésének köszönhetően ugyanis szép számban születtek olyan egyedi és formabontó sörstílusok, melyek zavarbaejtően bőséges palettát tárnak a felfedezésekre nyitott sörfogyasztók elé. A választék tehát hatalmas és egy kis műértéssel könnyen felfedezhetjük benne a saját kincseinket. Cikkünkben nem csak ezeket a különleges szempontokat boncolgatjuk, hanem az Élesztő szubjektív sör-válogatásából is csemegézünk egy kicsit.

A sörözést sokszor máig övezi az a sztereotípia, miszerint a sör egy unalmas és szűk határokkal rendelkező műfaj, ami a komlókeserűségen túl nem igazán tartogat meglepetéseket. Ez azonban könnyen megcáfolható, hiszen kevés olyan alkoholos ital létezik, amely ennyiféle elkészítési mód, alapanyag és fűszer sokszínűségét rejti magában.

Mitől lehet különleges egy sör?

Nos, a válasz legalább annyira összetett és sokrétű, mint maga a kérdés. 🙂 A lehetséges szempontokhoz a sörfőzés rejtelmeiről szóló cikkünk is remek támpontokat nyújt, melyből látszik, hogy egy sört nem csupán az erjesztés módja, a felhasznált alapanyagok, vagy a rá jellemző aromák tehetnek különlegessé, hanem például annak színe is.

Az egyes kategóriákon túl a másik kulcskérdés pedig persze az, hogy mégis mihez képest tekinthető különlegesnek egy sör, vagy annak valamely tulajdonsága?

A sörözés tudományának már-már szentírásaként is hivatkozott Beer Judge Certification Program (BJCP)  irányelvei szépen, tematikusan gyűjtik össze a különböző sörfajtákra vonatkozó, legfontosabb stílusjegyeket. Ha valamelyik sör tehát bármely szempontból különleges, vagy rá jellemző egyedi karakterekkel rendelkezik, akkor az minden bizonnyal a sörstílus általános leírásában is szerepel. Emellett a sörök objektív összehasonlítását az olyan nemzetközi viszonylatban is alkalmazott módszerek is segítik, mint a sörök keserűségének meghatározására szolgáló International Bitterness Units (IBU) érték, vagy a színárnyalatok kifejezésére alkalmas  EBC,  vagy SRM skála (azaz Standard Reference Method). Az alkoholtartalom százalékban kifejezett mértékén túl a sör szárazanyag tartalmának jelölését célzó Balling fok ugyancsak egy informatív mérőszám.

És akkor jöjjön a lényeg… 😊

Mérőszámokból és skálákból tehát nincsen hiány, így nézzük meg inkább a gyakorlatban, hogy melyek az általunk jegyzett, valamilyen szempontból igazán formabontó sörök.

Különleges ízű sörök

A legkézenfekvőbb szempont persze az íz, hiszen mi más is képezhetné a bírálat fő tárgyát?  Sokak számára az elhatárolás alapját még mindig az jelenti, hogy komló, vagy inkább malátahangsúlyos-e egy sör. Bár ez az ízprofil szempontjából ugyan lényeges, ám korántsem perdöntő. Az ízek kapcsán ugyanis legalább annyira fontos, hogy az adott sör milyen erjesztési eljárással készül, ahogyan az is, hogy milyen további összetevők kerülnek az italba. A komló varázslatának tanpéldáit a New England IPA (NEIPA) sörök között is felfedezhetjük, hiszen az olyan újhullámos fajták, mint a trópusi, citrusos jegyekben bővelkedő Citra, vagy a vaniliás, kókuszos aromákkal rendelkező  Sabro komló is elképesztően pazar ízeket eredményeznek az ezekkel készített sörben.

• A Hoptop Brewery basic söreinek kínálatában fellelhető Belga Búza például ékes példája annak, hogy egy kis ravaszsággal hogyan bolondítható meg egy standard felsőerjesztésű búzasör.  Keserű narancshéjjal és korianderrel fűszerezett tételük elképesztően új és izgalmas aromákat hív életre.

• De a Szent András Sörfőzde  Barackos NEIPA-ja is egy valóságos ízkaland, melyben a sárgabarack és a bazsalikom fejeli meg a sör négyfajta komlótól már egyébként is meglehetősen gazdag aromaprofilját.

Különleges összetevők, vagy eredet

Azt valószínűleg minden sörrajongó tudja, hogy a maláta-komló-élesztő-víz négyese minden sör  alap esszenciáját képezi. De mi történik, ha ezeken az összetevőkön kívül más alapanyagok is kerülnek a sörbe az előállítás során? Nos, az eredmény nem más, mint az, hogy olyan elképesztő sörök születnek, mint például a gose-sör, ami egy sós korianderes német eredetű remekmű. Az édesebb ízekre szomjazóknak ellenben a mézsör lehet a telitalálat, amely a megszokott ízekhez képest ugyancsak kuriózum.

• A hazai mezőnyt sem kell féltenünk, ha különleges ízvilágról, vagy egyedi összetevőkről esik szó. A Mad Scientist Rákóczi túrósa például a nevével ellenben bizony nem egy gasztronómiai csoda, hanem egy igazi sör-remekmű. A sárgabarackkal és vaníliával készített Imperial pastry sour-juk legalább annyira elképesztő, mint a sour braggot lime-mal, ananásszal, banánnal, maracujával, kókusszal, kék spirulina algával és dupla mennyiségű vaníliával készített Tropical Space Muffin 2024 nevű sörük.

• Ha pedig azt gondoltad, hogy a söröket nem éri el a tudatos életmód szele, akkor ez esetben is tudunk cáfolattal szolgálni: a Fehér Nyúl répával készülő Carrot Factory-jára akár a wellness újraértelmezett, sörös változataként is tekinthetnénk. Szerencsére erről szó sincs, ellenben répatorta ízvilágról, vagy a maláta gabonáinak kekszes jegyeivel harmonizáló olyan egyéb izgalmas összetevőkről, mint például a kekszmorzsa, viszont annál inkább.

Különleges színű sörök

Egy sör átlagosnak nevezhető színét valahol az aranysárga és a sötétbarna közé tehetjük.   Ezzel szemben akadnak olyan, rendkívül izgalmas sörök, mint például a Red ale, mely a maga vöröses árnyalataival egy igazán izgalmas szereplő a palettán, csak úgy, mint a húsvéti zöld sör. Gondoltad volna, hogy ez utóbbi olyan izgalmas összetevőknek köszönheti a cseppet sem megszokott zöld színét, mint például a csalán, az egyéb hozzáadott gyógynövények, vagy akár a gyógyhatásairól is ismert chlorella alga?

Bár a zöld sörök készítése hagyományosan inkább a cseh sörfőzdék körében elterjedt, de aki mindenképp meg szeretné kóstolni, annak előszeretettel ajánljuk például a Bohemia Regent Spring névre keresztelt cseppet sem hétköznapi tételét, vagy a Rohozec Velikonicni zöld sörét.

Az alkoholtartalom ravaszságai

Habár a köztudatban gyakori az az vélekedés, miszerint a sör nem több, mint egy frissítő ital, hiszen a sörök egy jó része általában alacsony (átlagosan 3-5% körüli) alkoholtartalommal rendelkezik. Ezzel azonban nem árt óvatosnak lenni, hiszen az üdítő aromák olykor pimaszul magas alkoholtartalommal társulnak. A belga söröknél például nem ritkák a 10% körüli alkoholtartalmú tételek, ám a mezőny listavezetője kétségtelenül a skót BrewDog főzde The End of History nevű tétele volt, a maga csekély 55%-os alkoholtartalmával.

• Ugyanígy a hazai viszonylatban például a Hoptop prémium sörei között is találunk  olyan tételeket, melyek bár remek ízükkel hosszas kóstolgatásra csábítanak, ám résen kell lennünk velük, hogy mértéket tudjunk tartani.
  13%-os alkoholtartalmú Eisbock 13% nevű csemegéjük mellett a fagyasztásos technológiával koncentrált, 15,5%-os alkoholtartalmú Eisbockjuk esetén is kiemelten hasznos erre a tanácsra figyelni.

Mint látható, különleges sörökből sem a nemzetközi viszonylatban, sem a hazai polcokon sincsen hiány. Izgalmas összetevőikkel, kísérletezésre nyitott szemléletükkel a hazai főzdék is folyamatosan új, eddig ismeretlen ízvilágokat hoznak létre.

A bőség zavara ráadásul az Élesztőbencseppet sem zavarbaejtő, ugyanis nem csupán a legkiválóbb sörökkel, hanem emellett profi ajánlásokkal is ellátunk annak érdekében, hogy a söröd mellett a nálunk töltött időből is a legtöbbet hozhasd ki.