Kultikus filmjelenetek hosszú sora használja a whiskyt, mint karakteres italt. Gondolj például Keanu Reeves-re, ahogy John Wick-et alakítva, egy brutális összecsapás után bourbont kortyolgat!
Az amerikai tüzes víznek egyébként számtalan szigorú kitételeknek kell megfelelnie, hogy hivatalosan is a bourbon whisky névvel illessék.
Melyek ezek, azon túl, hogy legalább 51%-nyi kukoricából kell erjeszteni? És vajon hogy lehet, hogy Kentucky-ban több az érlelőhordó, mint az ember? Pillantsunk be együtt a whiskykészítés boszorkánykonyhájába!
Whisky trivia
Minden év május harmadik szombatján ünnepeljük a whisky világnapját, a World Whisky Day-t. A jeles nap alkalmából készített weboldalon 100 lebilincselő tényt találunk a kelta nyelvben csak „az élet vizeként” emlegetett italról. Kigyűjtöttük a kedvenceinket.
- Néhány latin-amerikai országban nem azt mondják, hogy „cheese”, hanem azt, hogy „whisky”, amikor fényképezkednek.
- A bourbon whisky elnevezés eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a Kentucky állambeli Bourbon megyéről, míg mások szerint a New Orleans-ban található Bourbon Street-ről nevezték el, hiszen ott található a whiskykereskedelem fő kikötője.
- A Wild Turkey lepárlóban – az állandó minőség érdekében – az élő élesztő ugyanazon törzsére támaszkodnak az italkészítés során. Így vészforgatókönyvet írtak arra az esetre, ha baj történne, és szerte az országban vannak rejtekhelyeik, ahol a szabadalmaztatott élesztőjükből tartogatnak néhány adagot.
- A Kentucky Distillers Association adatai szerint a bourbon whiskey 95%-át Kentucky-ban gyártják.
A bourbon whisky rövid története
Az Észak-Amerikában zajló 17. századi angol gyarmatosításnak számos olyan vonatkozása van, amit a whiskykészítéshez köthetünk. A korábbi „rumdominancia” hanyatlásnak indult, ahogyan egyre több európai érkezett az új világba.
A rozs és a búza igencsak jól érezte magát a korabeli amerikai mezőgazdasági viszonyok között, és pikk-pakk gabonafelesleg alakult ki.
A gazdák válasza erre az volt, hogy desztillációval tartósabbá és könnyebben szállíthatóbbá tették a gabonákat. A plusz jövedelmet jelentő, első vidéki szeszfőzdék Maryland, Pennsylvania és Virginia államokban ütötték fel a fejüket.
A whisky előállításához tökéletesen passzoló összetevők felkutatása mégis hosszabb időt igényelt. Mivel kukoricát már nagy mennyiségben termesztettek az amerikai őslakosok, ez ígérte a legjobb eredményeket. Sőt, az árpával, rozzsal és búzával való könnyű elegyítése csak hab volt a tortán!
A vidéki lepárlók a 18. század végén álltak át a tiszta whiskyfőzésre, majd a 19. század közepére több mint 3000 regisztrált főzde nyílt csak Pennsylvaniában!
Innentől kezdve kalandos utat járt be Amerika tüzes vize. Túlélte a függetlenségi háború miatti adóemeléseket, az első világháborút (amikor puskaporgyártásra kellett átállniuk a főzdéknek), a hosszú éveken át tartó szesztilalmat (1919-1933), és a második világháborút, amikor az amerikai katonák félgallonos palackokban árulták „az élet vizét” a német lakosságnak.
Honnan ered az elnevezése?
Ahogy a bevezetőben is említettük, erről a kérdésről megoszlanak a vélemények, de annyi biztos, hogy a francia Bourbon-uralkodóházhoz (1579-1792) is köze van.
A mai Indiana és Kentucky államok között húzódó határterületeket nevezték el Bourbon megyének, a francia királyi család tiszteletére. Mai területe Lexington város mellett fekszik, amelynek hírnevét a lótenyésztés és a dohánytermelés alapozta meg.
Ne feledkezzünk el a New Orleans-ban, Amerika egyik legrégebbi városában található Bourbon Street-ről sem, amelynek 1718-ra datálhatjuk eredetét! Ekkor alapította ugyanis Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville New Orleans-t.
Három évvel később, amikor egy francia mérnök felosztotta az utcákat, az egyik nevét az éppen uralkodó Bourbon-ház inspirálta.
Az első írásos emlékek
Ha valami ennyire szerteágazó múlttal bír, érdemes szemügyre venni az első említéseket, legyen szó korabeli újságokról, képeslapokról, ipari vagy mezőgazdasági dokumentumokról. A bourbon whiskey esetében a Western Citizen újság egyik 1821-es száma jelent nekünk jackpot-ot.
Aztán a whiskyhordó elszenesítéséről 1826-ban írnak először: egy lexingtoni élelmiszerbolt hívta fel John Corlis lepárló figyelmét arra, hogy a hordók belsejének elszenesítése emeli a whisky ízvilágát. A tudományos metódusok és desztillációs eljárások részleteit és eredményeit aztán James Christopher Crow jegyezte le az 1830-as években.
A bourbon whisky szerepe az amerikai kultúrában
Mint írtuk, kalandosabbnál kalandosabb utat járt be „az élet vize”, ez viszont nemcsak különleges ízében és karakterében, valamint a milliónyi töményital-kedvelő alkoholfogyasztási szokásaiban, hanem a megszámlálhatatlanul sok kulturális referenciában is visszaköszön.
Ott van például az Észak-Északnyugat Cary Grant-tel, A svindler Paul Newman-nel, a Ragyogás Jack Nicholson-nal, a Fejlövés Sylvester Stallone-vel, vagy az Aranyszem Pierce Brosnan-nel. Sőt, ne feledkezzünk meg a legendás Dallas című sorozatról sem, amiben Jockey Ewing és a többiek klasszikus bourbonfogyasztók voltak!
A bourbon whisky előállítása
Ha whiskykészítés, akkor a gabonafélék, a víz és az élesztő jelentik az origót. Ahogy egy korábbi cikkünkben olvashattad, az előállítás alapanyagául szolgáló gabona többnyire árpa, búza, kukorica, köles, rozs, vagy rozsmaláta.
A whisky általában vegyes cefréből készül, ám vannak olyan típusai, amire szigorú előírások vonatkoznak. Ilyen az ikonikus ízvilággal hódító bourbon is, amelynek legalább 51%-ban kukoricát kell tartalmaznia.
A különböző gabonákban fellelhető enzimek eltérően hatnak az erjedési folyamatokra, így összetételük, arányuk a cefrében kiemelt fontosságot élvez. A természetesen magas cukortartalmú kukorica például eleve édesebb ízélményt hoz magával.
Az érett gabonák gondos válogatása után következik az áztatás, a csíráztatás, és a malátázás. Majd jöhet a szárítás, végül pedig a maláta megőrlése. Ez után vizet adnak hozzá és hevíteni kezdik, hogy a keményítő cukorrá alakuljon.
A bourbon esetében a kukoricával indítanak, és csak a hőmérséklet esése után adják hozzá a rozsot vagy búzát, az ital profiljának, ízének és textúrájának érdekében. A főzés és hűtés után irány a fermentáló, ahol éhes élesztők teszik a dolgukat!
Ezután kerül sor a desztillálásra, majd az érlelésre. Utóbbi elszenesített, fehér tölgyfa hordóban történik, és a türelem kulcstényező (2-4 évig is eltarthat az érlelési folyamat). A hordók tárolása szintén fontos részlet, amire minden italmárkának megvan a maga taktikája.
Sajátítsd el az eredeti, angol szakszavakat, hogy beszélni tudj a bourbon whisky nyelvén! Izgalmas szószedetért kattints ide!
A bourbon whisky jellemzői és ízjegyei
Ahogy az életben oly sok mindennél, úgy a whiskynél is minden apró mozzanat és finomhangolás számít. Az igazán minőségi és különleges párlatok ugyanis magukban hordozzák azt a gondoskodást és elhivatottságot, amit a gabona művelésétől fogva egészen az italos polcok megtöltéséig érdemes minden lépésnél megőrizni.
Mivel a kukorica alapvetően magas cukortartalommal rendelkezik, édesebb ízvilágot kölcsönöz a végeredménynek. Az pedig már csakis a készítők fantáziáján múlik, hogy ezt mivel párosítják: rozs vagy búza lesz-e a befutó. Még a hordók elszenesítésének fokozatai is lényeges befolyásoló erővel hatnak, ami természetesen meghatározza a végső ízeket (karamellásabb, kókuszosabb, stb.).
„A felhasznált összetevőkön kívül az italt az is megkülönbözteti a skót és ír whisky-től, hogy új tölgyfahordókban érlelik, így a tölgy vaníliássága jellemzővé válik. Az eltérő éghajlati viszonyok miatt a bourbon érése a tárolóterek esetenként igen magas hőmérséklete miatt is felgyorsultabb, mint Skóciában és Írországban. Az érlelési idő ezért is többnyire nem több, mint 2-4 esztendő” – olvashatjuk a FOOD&WINE oldalon, ahol arra is rávilágítottak, hogy a Tennessee whisky mindössze annyiban tér el a bourbon-tól, hogy az italt cukorjuhar faszénen szűrik, eltávolítva így pár íz- és illatkomponenst.
Kiemelkedő bourbon whisky márkák
A sötét aranyszínű nedűt jó pár híres márkanév alatt megízlelhetjük, feldobva ezzel bármelyik családi-baráti összejövetelt, megédesítve a beszélgetéseket, vaníliaaromát kölcsönözve a nevetéseknek.
Jim Beam
A klasszikus kentucky bourbonélményért nem is kell messzebb menned, mint a híres Jim Beam, ami a rozsra és a malátás árpára esküszik.
Maker’s Mark
A kézműves hagyományokra építő márka a búzát és az árpát állította középpontba és piros viaszpecsétjét távolról is be lehet azonosítani. A 400 fokos viaszba a mai napig kézzel mártják az üvegeket, amit akár te magad is kipróbálhatsz, ha egyszer az üzemükben jársz.
Wild Turkey
A gazdag és karakteres ízekkel büszkélkedő, és az elszenesítés legerősebb fokozatát preferáló márka az egyike azoknak a kevés lepárlóknak, akik sosem használtak génmódosított gabonát.
Four Roses
A 60, illetve 75%-nyi kukoricával dolgozó márka a kifinomult és különleges receptúrájáról híres. Gyümölcsös, virágos, sőt gyógynövényes jegyeket is felfedezhetünk egy-egy irányvonalukban.
Woodford Reserve
Prémium minőségű italaikról, a hagyományőrzés fontosságáról, és fenntarthatósági törekvéseikről egyaránt híres az immár 1812 óta működő Woodford Reserve.
A bourbon whisky fogyasztása
Szeretnél megismerkedni a hagyományos kóstolás három különböző módjával? Ezek a következőek:
- on the rocks, azaz jégkockákkal
- neat, azaz tisztán
- néhány csepp tiszta vízzel
Érdemes a kevésbé markáns, alacsonyabb alkoholtartalmú italokkal indítani, mindezt mértékkel és felelősséggel, üveg-, illetve kristálypohárból!
Elsőre szobahőmérsékleten ízleljük meg a whiskyt, hiszen így tapasztalhatjuk meg a legtöbb részletet és információt. A lepárló- és keverőmesterek, valamint a párlatbírálók is mind ezt teszik. A whisky így tudja leginkább feltárni aromavilágát. Ha kitöltéskor kicsit hűvösebb a whisky, mint szeretnénk, tartsuk egy kis ideig a kezünkben a poharat, és várjuk meg, amíg természetes módon éri el a kívánt hőmérsékletet!
Használd szinte minden érzékszervedet!
- Az ital színe a bourbon koráról árulkodik: a fiatalabbak világosabb borostyánszínűek, az idősebbek pedig mélyebb, gazdagabb barnák. Mindezt a hordók elszenesítésének mértéke, és az idősödés során tapasztalt időjárás is befolyásolhatja.
- A bourbon illatát akkor érezheted a legjobban, ha a pohár mozgatásával felülteted az italt annak oldalára. Pár másodperc múlva, lassan belélegezve már érezheted is az összetéveszthetetlen whiskyillatot.
- A helyiek Kentucky Chew-nak hívják, amikor az ízlelés kedvéért egy kicsiny kortyot veszel a szádba, lassú örvényként körözteted odabent, kissé szétnyitott ajkakkal. Így, az idegeid megszokják magát az alkoholt, és kiérezheted az igazi ízeket.
- A legutolsó lépés a finish, ami lehet rövid vagy hosszú, méghozzá az alapján, hogy a bourbon lenyelését követően időztek-e kicsit az érzékek, vagy pikk-pakk elillantak. A Kentucky Hug az az élmény, amikor ezekben a pillanatokban melegséget érzel.
Ikon, ami mindannyiunkat inspirálhat
Ösztönözzön téged is további felfedezésekre a bourbon whisky-k komplex világát bemutató cikkünk, amiben nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez az ital nemcsak ízében, hanem hosszú-hosszú történelmében is igencsak gazdag!
Napjainkban számos régi lepárló ajtaját porolják le, és nyitnak új helyeket, megerősítve azt az irányt, hogy a bourbon whisky az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának egyik fontos mozgatórugója. Sőt, jóval több annál: ikon és szimbólum, ami a tradíciót, minőséget és kitűnőséget elegyíti.
Gyere el hozzánk, és kortyolj bele az ikonikus italba az Élesztőház SpiritBar-jában, ahol csordultig pakoltuk a pultot a legbeszédesebb tételekkel!