A sörök sokféleképpen csoportosíthatóak, de ha valaki igazán a dolgok mélyére akar ásni és valóban megismerni ezt az aranyló italt, akkor érdemes az alapokkal kezdeni és a sör erjesztési folyamatait tanulmányozni.
Ez alapján ugyanis három féle típust különböztethetünk meg kedvenc italunkból: a ma már csak ritkán alkalmazott spontán erjesztésűt, a felső erjesztésűt és a leggyakoribb, úgynevezett alsóerjesztésű söröket. Most ez utóbbi mélyebb vizsgálatára invitálunk benneteket egy gyöngyöző frissen csapolt pils mellett!
Mi kell egy jó alsóerjesztésű sörhöz?
A magyar piacon, a kézműves sörök térnyerése előtt szinte csak alsóerjesztésű sörök voltak elérhetőek. Ez a technika terjedt el ugyanis hazánkban is, miután az egykori keleti blokkban és a cseh és német vidékeken ez volt az uralkodó a sörgyártásban. De mi is az az alsóerjesztés és miben tér el a többi említett technikától?
Először is fontos kiemelni, hogy a felső illetve alsóerjesztésű sörök készítése során két különböző élesztőt használnak a serfőzők; míg a felsőerjesztésű (ALE) sörök esetében a Saccharomyces Cerevisiae élesztőgombát alkalmazzák, addig a népszerűbb alsóerjesztésű (LAGER) sörök készítése során a Saccharomyces Pastorianus-t adják a cefréhez. Ezek a gombák aztán teszik a dolgukat és szépen lebontják a főzetben található cukrokat, megadva ezzel a készülő nedű jellegzetes aromáit és szénsavasságát.
Alsóerjesztés esetén ennek a folyamatnak a lezajlásához hosszabb időre és alacsonyabb hőmérsékletre (6–8 °C) van szükség. Az élesztő nagyjából 10-14 nap alatt – akár a hópihék – leszállingózik a sörlé tetejéről, annak aljára, ahol aztán szépen leülepedik. Ezután következik az ászokolás folyamata, melyhez még alacsonyabb 0 °C körüli hőmérsékletre hűtik a folyadékot.
Az alsóerjesztésű sörökre a frissítő, tiszta, esetenként még akár jellegtelennek is nevezhető ízvilág a jellemző. Sokkal jobban érvényesül a végtermékben a maláta aromája, mint az egyéb variációknál. Az alsóerjesztésű sörök alkoholtartalma alacsonyabb mint felsőerjesztésű társaiké, viszont szénsavtartalmuk magasabb. Az alsóerjesztésű sörök “családjába” tartoznak többek közt a Pilznerek, a Helles típusú, a Bak és az úgynevezett Oktoberfest (avagy Marzen) sörök is.
Sörtöri
A lager – azaz az alsóerjesztésű sör – feltalálása bajor szerzetesekhez fűződik, akik az 1400-as években az értékes nedűt (akkor még ale típusú sört) igyekeztek megóvni attól, hogy megromoljon a nyári meleg hónapok alatt. Ezért az alpok lábainál található barlangokba vitték a hordókat. A hűvösebb hőmérsékletnek köszönhetően az erjedési folyamat megváltozott, más típusú élesztőgomba lépett működésbe és így megszülettek az első lager sörök.
Ez a típusú sör aztán meg is hódította a német és cseh vidékeket és hosszú-hosszú ideig Magyarország sörfőzését is ez dominálta. Manapság a kézműves sörök és a sörkedvelők kísérletező kedvének köszönhetően a felsőerjesztésű ale-k is egyre nagyobb százalékban jelennek meg a kereskedelemben, de a lagerek továbbra is a legnépszerűbb, legjobban fogyó sörök hazánkban.
Természetesen a kézműves sörfőzdék sem kizárólag csak felsőerjesztésű sörök előállításával foglalkoznak, sok hazai márka kínál kiváló lager és pils söröket:
Híres, régi alsóerjesztésű sörök
A leghíresebb lager sörtípusok és az azokat forgalmazó márkák valószínűleg minden sörkedvelő füle számára ismerősen csengenek majd. Tekintsük át tehát a legfontosabb alsóerjesztésű söröket:
Pils vagy Pilsner
Csehországban az 1800-as években alkották meg (Pilsenben, innen kapta a nevét) ezt a magas komlótartalmú, aranyszínű, tiszta, világos sört, melynek alkoholtartalma 4-5% között jellemző. Ízvilága erőteljesen keserű, virágos/fűszeres. Habja tartós. Leghíresebb képviselője a cseh Pilsner Urquell.
Bak vagy Bock
Német eredetű (Einbeck környékéről származik, neve is innen eredeztethető) ital, mely a XVI-XVII. században a germánok első számú söre volt. Eredetileg fő alapanyaga a híres müncheni maláta volt. A lagerek közül az egyik legmagasabb alkoholtartalom, 6-8% jellemzi. Magyarországon a bak szó hallatán azonnal a sötétebb színű nedűre asszociálunk, pedig ennek a sörtípusnak a színe a fehérestől egészen a sötétbarnáig terjedhet. Jól habzik, habja tartós, krémes. Ízében a maláta dominál. A Paulaner kínálatában például már 375 éve ugyanúgy főzik.
Helles
Az 1800-as évek végén Münchenben főzték először, és a Dél-német területeken azóta is ez a típusú sör a legnépszerűbb. Kifejezetten világos színű sör, színe a közepes sárgától a világos aranyig terjed. A sör neve is erre utal hiszen a helles szó németül világosat jelent. Alkoholtartalma 4,7-5% körülre tehető. Ízére a kevésbé keserű, édesen malátás aromák jellemzőek, gyakran fűszeres, gyógynövényes beütéssel. Legismertebb a HB azaz a Hofbräuhaus München, Hofbräu Original söre.
Oktoberfest, másnéven Marzen
Az erősebb, édeskés-malátás aromájú, német sör a híres müncheni Oktoberfest kedvenc itala. Marzennek is nevezik ezt a típust, hiszen eredetileg márciusban főzték, majd a nyár idejére hideg barlangokba és pincékbe tették el a hordókat. Mikor ősszel újra sörfőzésbe kezdtek a “régi” sört a fesztiválokon fogyasztották el. Alkoholtartalmuk minimum 5%, de lehet magasabb is. Az ital színe az erőteljes narancsostól a sötét rézszínig terjed. Ha a legvalódibb élményt keresed kóstold meg a Spaten Oktoberfest sörét.
Érdekességek az alsóerjesztésű sörökről
Habár az alsóerjesztésű sörök igen népszerűek, azért vannak olyan részletek, amiket nem biztos, hogy hallottál róluk:
- az alsóerjesztésű sörök elnevezése a német lager (magyarra fordítva raktár) szóból ered. Arra utal vissza, hogy ezeket a söröket a hőmérséklet szigorú szabályozása végett, speciális helyiségekben kellett tárolni.
- Az alsóerjesztésű sörök kiváló szomjoltók. A forró nyári napokon a hideg lagerek egyedülálló felfrissülést biztosítanak. Ezeket a típusú söröket kifejezetten hidegen ajánlott fogyasztani, úgy ugyanis jobban megtartják szénsavtartalmukat s ezáltal jellegzetes aromájukat is.
- Mivel a lager sörök nagyon itatják magukat ezért általában korsóban vagy úgynevezett pilsner pohárban kínálják. A magas, vékony, felfelé enyhén kibővülő pohártípus a tradicionális söröskorsóhoz hasonlóan remek vizuális élményt kölcsönöz és a sör illatát is kiválóan élvezhetjük benne. Figyeljünk oda, hogy ne sokat szorongassuk a poharunkat, mert attól hamar átmelegszik benne a nedű és jelentősen rontunk az élvezeti értéken.
- Ha már a poharakról beszélünk, a régi, hagyományos, fedeles söröskorsókat is a lagerek fogyasztásához használták. Ezek erős anyagból (üveg vagy kerámia) készültek, gazdagon díszítettek voltak és fémfedél volt rajtuk, hogy két korty között kevésbé repülhessen bele valami, illetve hogy kevésbé löttyenjen ki az ital.
- Habár a lager típus Európa keletibb területein volt felkapott, azért nyugaton is bőven akadtak képviselői már a régi időkben is. A belga Stella Artois például már több, mint 600 éve főz lagert, érdekesség hogy logójuk a kezdetek-kezdete óta ugyanaz.
A nagy melegben bizonyára te is megszomjaztál és szívesen legurítanál egy gyöngyöző korsó lagert. Térj be hozzánk az Élesztőbe és kóstold végig a nálunk kapható alsóerjesztésű söröket, csaposaink szívesen válaszolnak minden kérdésedre!