Ha a sör egy fantasztikus film vagy könyv főzete lenne, akkor a komló lenne az a titkos összetevő, amivel a mester finomra hangolja a bájitalt.
A valóság nem is áll annyira távol a hasonlattól, hiszen napjainkban a világ majd’ minden sörébe kerül komló vagy komlókivonat.
De mi az a komló, amit a sör receptjében olvasok?
Előző írásunkban a maláta mibenlétét magyaráztuk el, mint a sörfőzés első és legfontosabb alapanyagát.
Míg a maláta elsősorban gabonafélékből, Európában leggyakrabban árpából készül, addig a komlónövény a kenderfélék családjának egy nemzetsége, melynek fajai közül mi a közönséges komlóval találkozunk a kitöltött sörben.
A komló egy futónövény, amely sűrű bozótokat alkotva kapaszkodik fel fákra, vagy más tereptárgyakra a természetben; az ültetvényeken általában karókat használnak erre a célra.
Komlómezőket Magyarországon is láthatunk az út mellett autózva, de a kontinensen a németek 17.000 hektárnyi komlóföldje adja az összes európai komlóterületek 60%-át. Hazánkban 2019-ben Jászapátiban és Vájon termesztettek ipari célra sörkomlót.
A tudósok szerint a kelet-európai erdők és mocsarak az őshonos elterjedési területei és a sörfőzéssel együtt szórták el magvait az egész földrészen.
A sör íze
Azt minden olvasónk tudja, hogy megszámlálhatatlan fajta sör létezik. A sör története azonban szorosan összefonódik a komló széleskörű elterjedésével.
De miért ennyire fontos és konszenzusos a komló használata? A komlónövény virága, mielőtt teljesen beérik, tobozszerűvé válik. Ebben a még meg nem termékenyített termőtestben találhatóak a lupulonon és a humulon nevű savak (de fontos illóolajokat is tartalmaz).
Sörünkben
Vannak sörök, amelyek készítése (és élvezete) során különösen hangsúlyos a komlóból elővarázsolt savak és aromák játéka, egyes sörfajták nagyon jellegzetes komlózással rendelkeznek.
Beszédes a bitter ale nevű sör, amely kesernyés ízéről híres és nagyon népszerű Nagy-Britanniában. Ebben a sorban kell helyet kapniuk a külön cikkben már megénekelt IPA söröknek is, amelynek története egészen messzire vezet, és rengeteg anekdota övezi őket.
A hazánkban is nagyon népszerű pilseni sörök hagyományosan magas komlótartalommal bírnak, ez adja jellegzetesen keserű ízüket. A német területeken szintén igencsak kedvelt a karakteres komlózás, a zwickelbier nevű szűretlen lager is erről híres.
Végezetül meg kell emlékeznünk arról a jelenségről is, amit sokan blaszfémiának neveznek: sör komló nélkül.
Tudományos eszközökkel ez lehetséges a laborok mélyén (bár nem világos, miért foglalkozik ezzel bárki is), ahogyan erről ez a bejegyzés is beszámolt. Ugyanakkor a 9. század óta ezt kevesen tették meg, hiszen a komlózás rengeteg előnyös tulajdonságot kölcsönöz a sörnek – nélküle a sör nem lenne ugyanaz a sör, amit mi ezen a néven fogyasztunk.
Pár érdekesség a komlóról
- Hazánkban egy huszonkétezres egykori bányászváros is a Komló nevet viseli Baranya megyében. A város címerében szintúgy megjelenik a komlónövény; egykor valóban termesztettek itt komlót.
- A komlónövényt úgy termesztik, hogy szinte csak nőivarú virágokat növesszen, elkerülve így a beporzást (a növény kétivarú, tehát szükséges a beporzás). A beporzott, megtermékenyített komlótobozban a magok jelenléte erősen kellemetlen mellékízt eredményez.
- A komló első említése a mai Franciaország területéről származik Kr. u. 768-ból. Erre az időszakra már biztosan ismerték Nyugat-Európában is és használták sörfőzéshez.
- A komló és a tudatmódosítóként fogyasztott kender evolúciója a kutatások szerint 20 millió évvel ezelőtt vált el egymástól.
- A komló és komlószármazékok bizonyítottan antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek, ezt a kedvező mellékhatást a sörfőzés is felhasználja.
Az Élesztőházban, a fent megnevezett sörfajták mellett sok más, nem említett, ám komlózásában különleges söritalt kóstolhattok meg, és bizonyos esetekben még kérdéseitekre is válaszolunk… Különösen, ha azt szeretnétek tudni: mi a legkomlósabb sör ma csapon?