Hiányzott már egy ilyen gyűjtemény az Élesztő virtuális fennhatóságából, úgyhogy most pótoljuk az elmaradást!

Meg amúgy is, ha már minden tech blogon és közösségi oldalon van FAQ, miért épp nálunk ne legyen? Leginkább mégis az ösztönzött minket az alábbi kérdés-válasz-gyűjtemény összeállítására, hogy a magyar internet bugyraiban hiába kerestünk a leggyakoribb (és legégetőbb) kézműves sörrel kapcsolatos kérdéseket megválaszoló adatbázist.

Ha szakavatott sörtudó vagy, a következők talán nem fognak sok újdonsággal szolgálni. De ki tudja, lehet még neked is tudunk meglepetést okozni… 

„Árpamaláta, komló, víz, élesztő” szól a szigorú, 1516-os német sörtörvény, amelyet az egyre pancsoltabbá vált söripar kitisztítására használtak. A sör alkotóelemei tehát fél évezrede változatlanok, ami egy elég jelentős hagyománynak mondható.

Ezek az alapok ma ironikus módon, leginkább a kézműves sörökre igazak. Amíg a nagyipari sörgyárak a (költség)hatékonyabb és gyorsabb termelés érdekében gyakran hajlamosak olyan adalékanyagokhoz nyúlni, mint a kukoricadara, cukrok és más ízfokozók, addig a kisüzemi főzdék jellemzően az arányokkal és a hozzávalók típusával kísérletezgetnek. Azért persze néha belekerül némi gyümölcs, fűszer, vagy más kéretlen elem a receptúrába, hogy a német ősök ráncolhassák szemöldöküket.

Az Élesztőbe járó nagyérdemű többségének ezt nem szükséges magyarázni, hogy a rejtélyes betűszó az International Bitterness Units, azaz nemzetközi keserűség egységet takar.

Ez tehát (mondjuk együtt!) a sörök keserűségének általánosan elfogadott mutatója.

Ez a kémiai mértékegység a sörökben szereplő különböző savak, polifenolok és más, keserűségért felelős anyagok mennyiségét határozza meg és osztályozza egy 120-as skálán. A legalacsonyabb adható IBU-szám az 5, amíg a legmagasabb a 120.

Fontos megjegyeznünk, hogy az IBU-szám nem feltétlenül egyezik meg a sör keserűség érzetével, amit rengeteg dolog befolyásolhat.

Ezt a kérdést talán minden sörszerető-járművezető legalább egyszer feltette már az univerzumnak (az internetnek) vagy esetleg éppen nekünk.

A kérdés természetesen az alkohol kiürülésére vonatkozik, ami természetesen megannyi tényező függvénye: az életkorodé, a testsúlyodé, egészségügyi állapotodé és persze az sem mellékes, hogy mennyit fogyasztottál belőle. Pontos választ tehát nem adhatunk a kérdésre.

Autóvezetőként bizonyára az foglalkzotat jobban, hogy mennyit kell várnod az utolsó söröd és az első gázadás között. 

A válasz: alkoholszondával legfeljebb 24, vérvizsgálattal 12-48 órán át mutatható ki az alkohol jelenléte.

A gyors válasz: a sörben található szénhidrát energiát szolgáltat szervezetednek, amit ha nem tud elégetni egységnyi idő alatt, az zsírként rakódik le. Mivel a sör – különösen, amiket mi csapolunk – köztudottan magas tápértékkel bír, gyorsabban vezet súlynövekedéshez, mint az alacsonyabb energiatartalmú alkoholtípusok. Moderált fogyasztással és megfelelő testmozgással természetesen mindez könnyedén kontrollálható. 

Egy megoldás: fuss egy kört a Tűzoltó utcában minden korsó után!

Az ale söröket melegebb közegben erjesztik, ahol a sörélesztő az erjesztő tetejére úszik fel. Ezért nevezik az ale söröket felsőerjesztésűnek. Ezek a sörök testesebbek, ízük pedig édesebb és gyümölcsösebb, ami többek közt a gyorsabb érlelésnek köszönhető. Egy ale sör alig egy hét alatt elkészül.

Velük szemben a lager söröket hideg körülmények között erjesztik, az élesztő pedig az edény alján marad a folyamat során. Ezek az alsóerjesztésű sörök. Tisztább és kevésbé intenzív ízélménnyel rendelkező, könnyebb sörök. Persze ezen egy kis extra komlóval, vagy malátával könnyű segíteni. Az elkészítésük több hetet is igénybevehet.

Neked is feltűnt, hogy egyre kevesebb üveges sörrel találkozol manapság?

Ennek több oka is van és az üveg palackok gyártásának és újrahasznosításának akadályai talán nem is a legnyomósabb közülük. A fémdobozos söröket a gazdaságosabb előállítás mellett azért is részesítik előnyben a főzdék, mert ez a kiszerelési forma kevesebb oldott oxigént (levegőt) tartalmaz üveges társánál, ami pedig még ennél is fontosabb: hogy kevésbé van kitéve a fény károsító hatásainak.

Érdekes módon ugyanis a napfény a sör egyik legádázabb ellensége, ami rövidtávon is vezethet minőségromláshoz, a sör frissességének elvesztéséhez.

Nagyjából az ötödik elfogyasztott sör magasságában merül fel leggyakrabban ez a kérdés. Előtte még nem, utána már nem annyira releváns.

A választ bizonyára mind jól tudjátok, de sosem árt elmélyíteni az ismereteket:

Gyártási technikája lévén sokkal több erőforrásra van szükség egy adag kisüzemi sör előállításához, mint kommersz társaik esetében, de ennél is sokkal fontosabb, hogy a felhasznált alkotóelemek mennyisége és minősége jelentős értéknövekedést eredményez. A gyakran távoli vidékekről importált komló és a nagy mennyiségben használt maláta költséges, de annál finomabb (és egészségesebb!) mulattság.

Egy hónapja lejárt a söröm szavatossága. Megihatom?

A válasz szinte kivétel nélkül: egybehangzó igen. Épp az előző pontban felsorolt tényezők miatt a kézműves sörök élettartama jelentősen rövidebb a kevesebb tápanyagot tartalmazó sörökkel szemben. A gyártástól számított nagyjából 6 hónap egy átlagos kézműves sör lejárati ideje, de ez nem azt jelenti, hogy nyolc hónap után penészgombák kezdenek elszaporodni bennük.

Három tényező képes elindítani a romlási folyamatokat egy sörben: az oxigén (oxidálódás), a fény (ahogy korábban írtuk) és a baktériumok.  Amennyiben egy sört megfelelően (fénytől védett, hideg helyen, zárt kiszerelésben) tárolsz, a hivatalos lejárata után is sokáig megőrzi minőségét. Akár egy évig is!

Ha nem vagy biztos söröd frissességében, bízz az érzékszerveidben: ha jó az illata és jó az íze, iható! 

A magas tápértékről már esett szó, de most mutatjuk a konkrétumokat is:

A sör tartalmaz többek között magnéziumot, kálciumot, foszfort, káliumot, niacint (B3 vitamin) és folsavat (B9 vitamin) ráadásul az ale sörök magas antioxidáns tartalommal is büszkélkedhetnek (erősen sarkítva: minél sötétebb, annál tartalmasabb). 

Ha ez még nem lenne elég, klinikai vizsgálatok alapján a következő élettani hatásokat tulajdoníthatjuk a sörnek: csökkenti a szívbetegség kockázatát, javítja a vércukorszintet, növeli a csonterősséget.

Szóval vágjátok ki azokat a vitamintablettákat, táplálékkiegészítőket és irány az Élesztő!

Jó, azért persze néhány kockázata is lehet az sörfogyasztásnak ha nem tartod a megfelelő mértéket, de mind tudjuk, hogy felelős sörivóként te sem léped át a napi átlagos 2 korsó határértéket.

Alapanyagait tekintve magabiztosan állíthatjuk, hogy a sör vegánok számára is fogyasztható. Amennyiben nem használnak előállításához állati eredetű anyagokat.

Bármennyire is különösnek tűnik, több nagyüzemi sörfőzde használ zselatint, vagy glicerint termékeik finomításához, (ami állati csontvelő származéka). A magyar kézműves sörfőzdék bár ezeket az anyagokat nem alkalmazzák, a legtöbb édes és tejesebb hatású sörhöz (mint a milk stout) laktózt adnak, amely a sör édesítéséért felel.

Mivel a minimális laktóztartalmat a sörök címkéjén sem tüntetik fel minden esetben, laktózérrzékenyként és vegánként a legjobb ha fogyasztás előtt mindig megkérdezel minket a pult mögött. Vagy menj biztosra és válassz egy jó keserű lágert!